Tehetsegpszichologia


The Presentation inside:

Slide 0

Tehetsegpszichologia


Slide 1

„Tehetsegen azt a velunk szuletett adottsagokra epulo, majd gyakorlas, celtudatos fejlesztes altal kibontakozott kepesseget ertjuk, amely az emberi tevekenyseg egy bizonyos vagy tobb teruleten az atlagosat messze tulhalado teljesitmenyeket tud letrehozni.” (Harsanyi, 1988) A TEHETSEG MEGHATAROZASA


Slide 2

I. EGYTENYEZOS MODELLEK I.1. Az intelligencia mint a tehetseg ertelmezesenek kiindulopontja: Spearman Thurstone


Slide 3

Spearman elmelete Spearman (1904) kifejtette, hogy letezik egy altalanos kondicio vagy kepesseg, amit altalanos intelligencianak nevezett (g-faktor) A tehetsegneveles oktatoi szamara az altalanos intelligencia merteke fontos adatokkal szolgal a gyerek termeszeterol, fejlodeserol es oktatasi igenyeirol. A 140-et meghalado altalanos IQ-ju gyerekek egeszen mas feladatokat kivannak a tanaroktol, fejleszto szakemberektol, mint a 115-140-es IQ-ju gyerekek. (Megis mindket csoportot a tehetsegesek kategoriajaba soroljuk!)


Slide 4


Slide 5

Thurstone es az elsodleges mentalis kepessegek A legelso, emberi intelligencia- es kepessegmodellt L.L. Thurstone (1938) vezette be. het elsodleges intelligenciatenyezo vagy intelligenciakepesseg letezik. a) A szokincs folyekonysaga az a kepesseg, amivel valamilyen osztonzes hatasara sok szo jut eszunkbe. b) A verbalis felfogas az a kepesseg, amivel a szavak jelentesere kovetkeztetunk. c) A szamok, azaz a szamolasi kepesseg minden aritmetikai feladatban reszt vesznek.


Slide 6

d) A memoria alapvetoen az uj informacio egyszeru vagy gepies memorizalasara utal, mind verbalis, mind kepi formaban. e) Az indukcio a verbalis, numerikus vagy kepi anyag megvizsgalasara, es abbol egy altalanossag, szabaly, koncepcio vagy elv levezetesere valo kepesseg. f) A terbeli percepcio az a kepesseg, amivel a terben levo targyakat latjuk, es azokat kulonbozo elrendezesben vizualizaljuk. g) A percepcio sebessege az utolso faktor vagy kepesseg. Ez az a kepesseg, amivel az apro aspektusokat, vagy a kepek, levelek, szavak stb. elemeit a leheto leggyorsabban felismerjuk.


Slide 7

Kreativitas = tehetseg A kreativ kepessegek alapkoncepciojat Guilford /1971/ alkotta meg, ez azota is altalanosan elfogadott. Ok kutatasaik alapjan a kovetkezo elemeket kulonitettek el a kreativitas fogalmaban. A gondolkodas folyekonysaga /fluencia/. Ez harom altenyezobol all: a szotalalas gyorsasaga, az asszociaciok gyorsasaga es a fogalomalkotas gyorsasaga. A gondolkodas rugalmassaga /flexibilitas/. Ez a valtozo igenyekhez valo alkalmazkodast, a gondolkodas mozdulatlansagabol valo szabadulast, a spontan atvaltasi kepesseget jelenti. Az eredetiseg /originalitas/ a fantazia ereje, amely arra iranyul, hogy elszakadjon az adott szituaciotol, es uj asszociacios kapcsolatban strukturalja a helyzetet.


Slide 8

Az ujrafogalmazas /redefinialas/ azt jelenti, hogy a megszokott eljarasokat felulvizsgaljuk, atalakitjuk. A kidolgozas /elaboracio/ azt a kepesseget jelenti, hogy az egyen mennyire tudja a felmerulo otleteket megvalositani. A problemaerzekenyseg /szenzitivitas/ a problemak eszrevetelenek, megfogalmazasanak a kepesseget jelenti. (+)


Slide 9

TOBBTENYEZOS MODELLEK II.1. A Renzulli-fele triasz A tehetseget leiro komplex teoriakbol sokfele latott napvilagot, az elso volt, s ma is a legaltalanosabban a Renzulli-fele (1978) az elfogadott. Ez a modell harom osszetevojet emeli ki a tehetsegnek:


Slide 10

A tehetseg osszetevoi Renzulli –fele triasz /1978/


Slide 11

Atlagon feluli kepessegek Adottsagok, keszsegek, amelyek kulonbozo teruleteken nyilvanulhatnak meg Intellektualis kepessegek (altalanos es specifikus) Muveszi kepessegek Pszichomotoros kepessegek Szocialis tehetseg


Slide 12

Kreativitas Divergens gondolkodas jellemzoi Eredetiseg (originalitas) Szellemi rugalmassag (flexibilitas) Szellemi konnyedseg (fluencia)


Slide 13

Motivacio Kivancsisag, erdelkodes, tudasvagy Szorgalom kitartas Becsvagy, teljesitmenymotivacio Emocionalis stabilitas


Slide 14

III. A tehetseg fajtai III.1. Gardner elmelete (1991) het egymastol fuggetlen emberi intellektualis kepesseget kulonit el, amit human intelligenciaknak nevez. Ezek a specialis tehetsegteruletek a kovetkezok: Logikai – matematikai. Nyelvi. Testi – kinesztetikus. Terbeli. Zenei. Interperszonalis. Intraperszonalis.


Slide 15

A Piirto-modell Ez az elobbinel meg differencialtabban jelzi a tehetseg fajtait, sokszinuseget .


Slide 16

FEJLODESI TENYEZOK MODELLJEI MONKS TANNENBAUM PIIRTO CZEIZEL GAGNE


Slide 17

IV.1. MONKS MODELLJE Egyre nagyobb empirikus tamogatast nyertek az idok soran azok az elmeleti feltetelezesek, amelyek a tehetseghez szukseges faktorok interakciojat vizsgaltak. Ez vezetett Monks tobbtenyezos tehetseg-modelljehez. A kiveteles kepessegek, a motivacio es a kreativitas osszetevokon kivul ez a modell a csaladot, az iskolat es a tarsakat is bevonja mint tarsadalmi pillereket.


Slide 18

Monks modell


Slide 19

Monks a tehetseg fogalmat a kovetkezo kozelitoleges leirassal adja meg: „A tehetseg harom szemelyisegjegy interakciojabol jon letre. Ennek a harom jegynek az egeszseges fejlodesehez megerto, tamogato tarsadalmi kornyezetre van szukseg (csalad, iskola, tarsak). Mas szoval: a hat faktor pozitiv interakcioja a tehetseg megjelenesenek elofeltetele” (Monks & Knoers, 1997, 192. o.).


Slide 20

IV.2. Tannenbaum csillaga Tehetsegelmeleteben Tannenbaum (1983) azt allitja, hogy mind a tehetseg akkor fejlodik, ha a kovetkezo ot elem hat egymasra. A tehetseget grafikusan a csillag ot aganak metszete jeloli. Az ot elemet kovetkezokeppen definialjak (Feldman, 1992): Altalanos kepessegek: ez a G-faktor megfeleloje, aze az altalanos intelligenciae, amit az IQ-tesztekkel mernek. Specialis kepessegek: olyan specialis tehetseg, amivel a szemely rendelkezik es amiert kornyezete nagyrabecsuli, mert az kiveteles, specialis. Nem intellektualis tenyezok: ezek azok a szemelyes kepessegek, amelyek egy szemely karakterehez, egyeni jellemvonasaihoz kotodnek onkep, motivacio, feladat-orientacio stb. Kornyezeti tenyezok: pl. a gyerek csaladja, iskolaja, baratai. Szerencse: ezekrol a faktorokrol legtobbszor elfeledkezunk, pedig ugyanolyan jelentosek. (+)


Slide 21


Slide 22

IVPiirto tehetsegmodellje kulonosen a tehetseg osszetevoi, de a fejlodest befolyasolo tenyezok is reszletesen kidolgozott rendszerben jelennek meg Piirto /1999./ tehetseggondozasi piramis-modelljeben.


Slide 23


Slide 24

IV. Gagne modellje a szunnyado es a megvalosult tehetsegrol -


Slide 25


Slide 26

Monks modell


Slide 27

Czeizel Endre 2x4+1 faktoros modellje


Slide 28

1. Gyorsitas, leptetes: ez modszer a tanulmanyoknak a rovidebb ido alatt valo elvegzeset jelenti. Ez tortenhet az iskolaba valo korabbi belepessel, Osztalyugrassal, ami azt jelenti, hogy ket ev anyagat egy ev alatt vegzi el a tehetseges tanulo.   2. Szegregacio, elkulonites: Ennek szellemeben valamilyen kriterium alapjan a tehetsegigeretek kulon, szamukra letrehozott iskolaba, osztalyba jarnak. Elonye, hogy magas szellemi kapacitasuknak megfelelo oktatasban reszesulnek, igy nem kell igazodniuk atlagos tarsaik kepessegeihez. Hatranya, hogy az elitkepzonek titulalhato tagozatos osztalyok, tehetseggondozo iskolak az eselyegyenloseg ideologiajaval allnak szemben.   3. Gazdagitas, dusitas:   Ez az iranyvonal abbol indul ki, hogy a tehetseges gyerekeknek mast es maskeppen kell tanulniuk. A normal iskolai tanulas mellett szemelyre szolo kepzest kapnak. tanoran beluli differencialastol a kulonbozo tanoran kivuli, delutani foglalkozasokon at a szaktaborokig terjed. A tehetsegfejlesztes modszerei


Slide 29

Sokan tartjak ezt a teruletet az iskolai tehetseggondozo munka legkritikusabb pontjanak. Nem veletlenul, hiszen ha nem talaljuk meg az igazi tehetsegeket, nem lehet hatekony a leggondosabban osszeallitott a program sem. Masreszt azert is kritikus elem ez, mert nagyon nehez korrekt modon azonositani a tehetseget. A TEHETSEG AZONOSITASA, KERESESE


Slide 30

Az elso fazis: az azonositas szuksegessegenek es hasznanak felismerese A masodik fazis: ad hoc azonositas A harmadik fazis: tesztek segitsegevel vegzett azonositas A negyedik fazis: rendszer-jellegu azonositas kialakitasa A kovetkezo modszerek egyuttesen biztositjak a komplexitast: tanari jellemzes, tesztek es felmeresek, kerdoivek - altalanos es tantargyak szerinti, iskolapszichologusok velemenye, szuloi jellemzes, tanulotarsak jellemzese. Az azonositas fazisai


Slide 31

A ki nem bontakozott, szunnyado tehetseg rejtekezik. A kepesseg es a teljesitmeny ket kulonbozo dolog: gyakori az alulteljesito tehetseges tanulo. A pszichologiai vizsgalati modszerek /tesztek/ segitseget nyujthatnak az azonositashoz, de onmagukban nem tevedhetetlenek. Minel tobb forrasbol szerzunk a tanulora vonatkozo informaciokat teljesitmenyerol, kepessegeirol, annal megbizhatobb az azonositas. A tehetseg azonositasanak alapelvei


Slide 32

1. A tanulashoz fuzodo viszony feltarasa: „Tanulasi szokasok” kerdoiv, „Tanulas iranti attitud” kerdoiv, a motivacios sajatossagok megragadasa iranyitott interju kerdessel. 2. Megismeresi kepessegek felterkepezese: figyelemvizsgalat, emlekezetvizsgalat /verbalis es vizualis/, gondolkodasvizsgalat /analogias es logikai/. 3. Kreativitas-vizsgalat. 4. Enkep, onertekeles feltarasa: bemutatkozo jatekok, enkep - maskep/p/, jovokep. Pszichologiai vizsgalati modszerek a bevalogatashoz


Slide 33

A tehetseg felismerese, azonositasa hallatlanul osszetett folyamat, altalaban tobb lepesben tortenik, es sokfele modszert kell alkalmaznunk. Ugyanakkor hangsulyoznunk kell, hogy a tehetseg-azonositas e bonyolult rendszereben is csak eszkoz a fejlesztesi folyamatban, jol abrazolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) abraja. O az egesz folyamatot egy tolcserhez hasonlitotta, amelyben a vegcel a tehetseges tanulo hatekony, differencialt fejlesztese. Osszegzes: az azonositas funkcioja


Slide 34


Slide 35

Mire is van szuksege egy tehetseges gyermeknek? LEHETOSEG Onallo, oniranyitott tanulasra Tapasztalatcserere, Hatekony tanulasi technikara. BATORITAS Elmelkedesre, Kerdesfeltevesre, Kockazatvallalasra SEGITSEGNYUJTAS Egyuttmukodesben es tiszteletadasban Onelfogadasban, erdekervenyesitesben Vezetoi szerep felvallalasaban Kognitiv Affektiv Szocialis


Slide 36

Eletkori korszak, eletkori sajatossagok Ovodaskor: „erezze jol magat a gyerek az ovodaban”. -tehetsegfejlesztes megalapozasa, erzelmi alapok lerakasa, lehetosegek megkinalasa –


Slide 37

Eletkori korszak, eletkori sajatossagok Also tagozat: megtanitani a gyereket irni, olvasni, szamolni, probalgassa a gyerek kepessegeit /megerosites / - „altalanos intellektualis fejlesztes megalapozasa”. Felso tagozat: - altalanos intellektualis kepessegek erositese, altalanos kepessegeken elindulni a specialis kepessegek fele, - lehetosegek megteremtese (5-6. oszt), - programok inditasa (6-7. oszt),  „kostoljon bele a gyerek”. Kozepiskola: az igazi tehetseggondozas idoszaka „tehetsegfejlesztes”


Slide 38

Csalad – iskola A csalad segitse a gyereket, adjon neki olyan motivacios hatteret ahol a tanulas, a tudas erek


Slide 39

Pedagogusszerep a tehetsegdonzasban


Slide 40

A pedagogus szemelyisege Az intezmenyi kornyezetben a gyermek fejlodeset befolyasolo tenyezok elsodleges forrasa maga a pedagogus. Milyen a jo pedagogus?


Slide 41

Ryans (1960) specialis ertekelo skala a sikeres pedagogus : - melegszivu - megerto - baratsagos - megbizhato - rendszeres - jo kepzeloereju - lelkes


Slide 42

Balogh L.-Bota-David Nyitott, elfogado attitud 85% Kreativ 80% Nagy targyi tudas 78% Motivalo kepesseg 75% Jo humor 72% Ambiciozus 64% Alkalmazkodni tud a gyermek igenyeihez 54% Empatikus 48% Onkritikus 44%


Slide 43

Tehetsegesek tanarai „pillanatfelvetel” empirikus kutatas/H.I. Fejleszto pedagogia 1997.6./ atlag feletti kepessegek elkotelezettseg motivacio kreativitas szaktudas es szakismeret gyermekismeret onkepzes es tovabbkepzes igenye tanitas modszereinek ismerete, differencialt alkalmazasa jo beszed es kommunikativ kepesseg megertes es nyitottsag felelossegerzet aktivizalo, kezdemenyezo kepesseg partneri kapcsolat -problemaerzekenyseg -intuicios kepesseg -otletgazdagsag Tehetseg


Slide 44

„ A tehetsegben eppen az a szep, hogy el, hogy kiszamithatatlan, hogy meglepo. Hogy utolag ugy evidens, akar egy kor, de elore megis tokeletesen megjosolhatatlan.” /Pilinszky/


Slide 45

Kreativitas merese Feladat: Szo-parokat latsz felsorolva. Mindegyik szo-parhoz irj egy-egy harmadik szot, amely jelentesben mindket szohoz kapcsolodik! PL: agyu tuz eg gyumolcs csok tukor eso torony ceruza


Slide 46

Torrance: Korok-teszt


Slide 47

„Nezd meg jol a kepeket!”


Slide 48


Slide 49

„Ellenorizd”


Slide 50


Slide 51


×

HTML:





Ссылка: